Az aktuális rovat alrovatai
Információk
Bal hasáb lábléc
A honlap a KIETB 19. ajánlásának megfelel.
GYIK (Archív)
1) Alapvető információk az EU-s terminológiában való eligazodáshoz
2) Mi alapján jut hozzá egy ország/ régió az említett EU-s Alapokhoz?
3) Mi az az Új Magyarország Fejlesztési Terv és miért fontos a megalkotása? Miért éppen 2007-2013-ra vonatkozik?
4) A vonatkozó EU rendeletek
5) Milyen tartalmi követelményeket határozott meg az EU az ÚMFT-hez?
6) Magyarország hol helyezkedik el a sorban? Mikor fogadta el az ÚMFT-t az Európai Bizottság?
7) Miért speciális Közép-Magyarország régió helyzete? Milyen célkitűzések alapján vannak a támogathatósági kategóriák meghatározva?
8) Milyen meghatározó EU-s stratégiák vannak amik kihatottak az ÚMFT tervezésére?
9) Miért speciális az agrár-és vidékfejlesztés ügye, mi a kapcsolat az ÚMFT és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv között?
Alapvető információk az EU-s terminológiában való eligazodáshoz:
1) Európai uniós források és a Strukturális Alapok/ Kohéziós Alap mint az EU regionális politikájának pénzügyi eszközei:
Magyarország, mint európai uniós tagállam bizonyos feltételekkel, meghatározott célokra részesülhet az eEurópai Unió költségvetéséből.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) az EU regionális/ kohéziós politikája célkitűzéseinek a megvalósítását szolgálja, amely a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap [továbbiakban alapok] pénzügyi eszközein keresztül támogatja a jogosult országokat.
Az Európai Unió más célokra is különít el forrásokat amelyekre jogosult lehet a tagállam, ezért az ÚMFT kapcsán nem helyes általánosságban EU forrásokról beszélni, mert a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap mellett még számos pénzügyi eszközt (pl. a regionális politikától elkülönülő K+F keretprogramokból származó forrásokat) érthetünk alatta, emiatt az uniós forrás megfogalmazás pontatlan.)
2) Mi alapján jut hozzá egy ország/ régió az említett EU-s Alapokhoz?
A jogosultság feltételének megállapításához a Strukturális Alapok esetében a GDP európai uniós átlagát kell figyelembe venni. Azon régiók részesülhetnek a Strukturális Alapok forrásaiból, amelyek GDP-jének átlaga nem éri el uniós átalg 75%-át.
A Kohéziós Alap esetében a tagország GNP-je az irányadó. Azon tagországok részesülhetnek a Kohéziós Alap forrásaiból, amelyek GNP-je nem éri el az uniós átlag 90%-át.
A legfontosabb különbség tehát, hogy a Strukturális Alapokat regionális, a Kohéziós Alapot pedig országos szinten ítélik meg.
3) Mi az az Új Magyarország Fejlesztési Terv és miért fontos a megalkotása? Miért éppen 2007-2013-ra vonatkozik?
Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" egy átfogó nemzeti stratégia, amely az alapokból való részesedés érdekében Magyarország fejlesztési elképzeléseinekk irányait rögzíti a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan. Tartalmazza mindazon információkat, amelyek az Európai Unió számára biztosítékot jelenthetnek arra vonatkozóan, hogy az alapok felhasználása az Unió által meghatározott célkitűzéseknek, illetve szabályozásnak megfelelően történjen. A feltételrendszert az európai unió a tagállamokra kötelező érvényű rendeletekben rögzítette.
Az európai unió 7 éves költségvetési periódusokra tervez, ez indokolja, hogy az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" is hét éves, 2007-2013 közötti időszakot öleli fel.
Érdemes megemlíteni, hogy az EU az európai uniós költségvetésből maximálisan a források 85%-át bocsátja rendelkezésre, a fennmaradó 15%-ot a tagállam a saját költségvetéséből, ún. társfinanszírozással köteles biztosítani.
Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" elnevezés tagállami döntéssel jött létre, az EU terminológiája szerint minden jogosult ország nemzeti stratégiai referenciakeretet készít a 2007-2013-as időszakra. Az ÚMFT lényegében az EU terminológia szerint Magyarország nemzeti stratégiai referenciakerete.
Az Európai Unió a tagállamokra kötelező erejű, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletben (továbbiakban: általános rendelet) rögzítette a nemzeti stratégiai referenciakeretekre vonatkozó legfontosabb kritériumokat..EU rendeletek, Támogatásokat érintő jogszabályok
Ez a rendelet általános szinten rögzíti a legfontosabb kritériumokat és minden esetben irányadó. Ezt tekinthető az elsődleges hivatkozási dokumentumnak. Emellett az egyes alapokra vonatkozóan léteznek különös rendeletek is.
Az általános rendelet uniós szinten meghatározza azon célkitűzéseket melyekhez a tagállamoknak kötelezően hozzá kell járulniuk, rögzíti a támogatási jogosultság kritériumait, ismerteti a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az ezek szétosztására vonatkozó kritériumokat. Kiterjed a kohéziós politika összefüggéseire, az EU-s szintű stratégia, azaz a "Közösségi Stratégiai Iránymutatások" és a nemzeti stratégiai referenciakeretek között elvárt kapcsolatra, ismerteti a közösségi szintű vizsgálat folyamatát. Továbbá részletesen szabályozza az Európai Bizottság és a tagállamok közötti felelősségi viszonyokat a partnerség, a programozás, az értékelés, az irányítás, a monitoring, valamint az ellenőrzés tekintetében.
5) Milyen tartalmi követelményeket határozott meg az EU az ÚMFT-hez?
Az ÚMFT, illetve a nemzeti stratégiai referenciakeret tartalmi elemeire vonatkozó szabályokat az általános rendelet II. fejezetének 27. cikkelye, míg az előkészítésről és elfogadásról a 28. cikkely rendelkezik.
6) Magyarország hol helyezkedik el a sorban? Mikor fogadta el az ÚMFT-t az Európai Bizottság?
Magyarország az ÚMFT-t elsők között, az EU jogosult tagállamai közül negyedikként nyújtotta be, 2006. december 4-én az Európai Bizottsághoz. Az Európai Bizottság 2007. május 9-én fogadta el az ÚMFT-t.
7) Miért speciális Közép-Magyarország régió helyzete? Milyen célkitűzések alapján vannak a támogathatósági kategóriák meghatározva?
Az ÚMFT nyilatkozik arról, hogy az általános rendelet III. fejezetének „ A támogatásra jogosult területek földrajzi lehatárolása" alapján jogosult az ország, és, hogy a régiók mely célkitűzéshez tartoznak. Az ÚMFT "Stratégia megalapozása" részében a "Magyarország jogosult a közösségi támogatásokra" című bekezdés szól részletesen erről. Fontos kiemelni, hogy az I. NFT esetében még az ország egésze az 1. célkitűzés alá esett, míg az ÚMFT esetében a Közép-Magyarország régió [KMR] természetes növekedése, a GDP regionális szintű emelkedése miatt a 2. célkitűzés alá esne. Ez az ún. "phasing in" státusz. A magyar fél elérte a tárgyalások során, hogy a támogathatósági területei a KMR-nek az 1. célkitűzés szerint történhessen, de a támogatás intenzitása különböző (alacsonyabb) és külön operatív programot kell készíteni erre a területre. A KMR tervezés és végrehajtása ennek okán különleges.
Összegezve: az 1. célkitűzés, (KONVERGENCIA) alá tartozik Magyarország 6 régiója. "Phasing in" speciális státusszal a 2. célkitűzéshez, a REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ÉS FOGLALKOZTATÁS célkitűzés alá tartozik a Közép-Magyarország Régió. A 3. célkitűzés amelyet az általános rendelet rögzít az EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS.. Magyarország úgy döntött, hogy a 3. célkitűzéshez kapcsolódó operatív programokat [2] külön kezeli, nem jeleníti meg az ÚMFT-ben.
8) Milyen meghatározó EU-s stratégiák vannak amik kihatottak az ÚMFT tervezésére?
Az ÚMFT „Koherencia, konzisztencia" fejezete szól a főbb európai uniós szintű és hazai fejlesztéspolitikai stratégiai dokumentumokkal való összhangról. Az általános rendelet külön kitér arra, hogy a tagállamok olyan NSRK-t nyújthatnak be, amely „ biztosítja, hogy az alapokból származó támogatás összhangban áll a kohézióra vonatkozó Stratégiai Iránymutatásokkal , továbbá meghatározza egyrészről a közösségi prioritások, másrészről a nemzeti reformprogram közötti kapcsolatot". A 2007-2013-as időszakban újítás, hogy az EU a stratégiai dimenziót erősítetve elfogadott egy közösségi szintű stratégiai dokumentumot: a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat. A tagállamok vállalták, hogy ezzel összhangban készítik el Nemzeti Stratégiai Referencia Keretüket, így Magyarország is az ÚMFT-t. A nemzeti reformprogramok a magyar Nemzeti Akcióprogramra [NAP] vagy más néven Lisszaboni Akciótervre utalnak. A lisszaboni fő célok közösségi szinten a foglalkoztatás és növekedés, és az ÚMFT általános céljai is ezzel összhangban lettek kijelölve.
9) Miért speciális az agrár-és vidékfejlesztés ügye, mi a kapcsolat az ÚMFT és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv között?
Az általános rendelet NSRK tartalmi elemeire vonatkozó részének 5. bekezdésének b pontja az "EMVA-ból és EHA-ból nyújtott támogatások, valamint az EBB és egyéb, már létező pénzügyi eszközök"-re vonatkozó mechanizmusokra való kitérést is kéri.
Fontos információ, hogy a 2007-2013-as időszakban a korábban Strukturális Alapok alá tartozó agrár és vidékfejlesztést támogatni hivatott alapok kikerültek abból a körből és külön szabályok érvényesek rá. Ezek az alapok az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap [EMVA] és az Európai Halászati Alap. Külön nemzeti programot kell készíteni, ami Magyarországon az "Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv" [ÚMVST], címet viseli. Ez a dokumentum az ÚMFT-vel azonos időtartamra, 2007-2013-as időszakra vonatkozik. Az operatív programoknak megfelelő szint pedig ebben az esetben egy dokumentumban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban [ÚMVP] testesül meg.
[1] A jelenleg aktuális ÚMFT verzió elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján: www.nfu.gov.hu
Módosítva: 2007. október 25.
Forrás: Elektronikuskormányzat-központ
A Kormányzati Portál ajánlja
