EKK Informatikai Államtitkárság - E-közigazgatás és infokommunikáció

A közigazgatási informatika helyzete és a végzett tevékenységek összefoglalója (2006-2007) (Archív)

Szervezeti és szabályozási keretek

A 2006. évi országgyűlési választásokat követő kormányzati szerkezet átalakítás, a minisztériumok számának csökkentése a tervezési folyamatot szakminisztériumként irányító Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (IHM) is megszűntette, feladatait - a közigazgatási informatikai feladatok kivételével - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vette át.

A 160/2006. (VII.28.) Korm. rendelet (MeH statútum) a korábban az IHM hatáskörébe tartozó elektronikus kormányzati és önkormányzati (közigazgatási informatikai) feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) telepítette. A közigazgatási informatikával összefüggő feladat- és hatáskört a statútum 1. számú melléklete szabályozza. A MeH vezető miniszter e feladatait a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos útján látja el, akinek a tevékenységét a MeH szervezeti keretei között működő Elektronikuskormányzat-központ támogatja.

A kormányzati szerkezetátalakítást követően a fentieknek megfelelően az operatív programok (EKOP és részben az ÁROP) tervezésével kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében a szakminisztérium által ellátandó feladatokat is a MeH vette át.

A Kormány a 1066/2006 (VI. 29.) Korm. határozattal - 2008. június 30-ig - a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztost nevezett ki, akinek az elektronikus kormányzat megvalósításával, a közigazgatási informatika országos szintű fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos egységes kormányzati tevékenység irányítása mellett fő feladata volt az Elektronikus Közszolgáltatások Központja létesítésének előkészítése. E tevékenység eredményeként 2007. január 1-én a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, a Távközlési Szolgálat és a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal összevonásával a Miniszterelnöki Hivatal irányítása és felügyelete alatt egy új szervezet, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) jött létre.

A korábbiakhoz képest a közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos új feladataként jelentkezett az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer (EDR) kialakításával kapcsolatos feladatok koordinálása, valamint a 112-es sürgősségi hívószámra alapozott tevékenységi rendszerek integrációjának megvalósítása.

A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság - Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) - valamint az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, illetve a közigazgatási reformot koordináló bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB), amely 2007 júniusban tartotta első ülését. A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvető feladata - az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban - a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttműködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elősegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és műszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik.

A közigazgatási informatika terén jelentkező korábbi megosztottság a három minisztérium (MeH, IHM, BM) között párhuzamos fejlesztéseket, lassú haladást és jelentős különbséget eredményezett. Ma a hatékony központi koordináció feltételei teljes mértékben biztosítottak. A Közigazgatási Informatikai Bizottságon belül olyan albizottságok (többek között az Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság, az E-önkormányzat Albizottság) jöttek létre, amelyek lehetőséget biztosít az érdemi informatikai szakmai párbeszéd fórumának létrehozására a közigazgatási intézményekkel, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel.

A kidolgozás végső szakaszában - szakmai elfogadás előtt - áll az E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az ÚMFT és az EKOP célkitűzéseivel összhangban határozza meg az elkövetkezendő évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait, nevesítve a Stratégiában bemutatott jövőkép eléréséhez megvalósításra tervezett akciókat, programokat és kiemelt projekteket.

A hatékonyabb államapparátus, javuló közszolgáltatások érdekében tett intézkedések

A közpénzek takarékosabb felhasználása és hatékonyabb átláthatóbb elköltése érdekében központosításra került a központi közigazgatás informatikai rendszereinek üzemeltetése, amelyet a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság lát el. Ezzel párhuzamosan - az elektronikus közigazgatási szolgáltatások egységesítése érdekében - megkezdődött az országos nyilvántartások, adatbázisok MeH szakmai irányítása alá történő átvétele.

A lakosság és a vállalkozások számára nyújtott elektronikus közszolgáltatások egységes, hatékony és költségtakarékos biztosítása érdekében a Ket. rendelkezései alapján létrejött a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer), amely magába foglalja az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, a Kormányzati Portált, az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkaput, a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, valamint az ezeken elérhető szolgáltatások összességét. A Központi Rendszer működését a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ felügyeli.

A Központi Rendszer infrastruktúráját, alap- és emelt szintű szolgáltatásait az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amelyhez folyamatosan kapcsolódnak a kormányzati intézmények. Budapesten jelenleg 138 intézmény kapcsolódik az EKG-hoz, ami magába foglalja a központi és országos hatáskörű intézmények majdnem teljes egészét. Az országos intézményi rendszereket tekintve 2007. májusra összesen már 1285 intézményi telephely EKG-s kapcsolódása történt meg, amely kb. 64.000 potenciális felhasználót jelent a közszférában. További 179 telephely csatlakozása van folyamatban, amellyel a kormányzati intézmények majdnem teljes köre lefedésre kerül.

Az elektronikus ügyintézés, valamint más elektronikusan elérhető szolgáltatások induló felületét biztosító, emellett a Kormány és a kormányzati szervek tevékenységéről tájékoztatást, közérdekű információkat nyújtó - www.magyarorszag.hu internetes oldalon elérhető - Kormányzati Portál látogatottsága 2006. május 1. óta meghaladta a 170 milliót, és a látogatók mintegy 17 millió alkalommal valamilyen elektronikus szolgáltatást vettek igénybe. (ebből mintegy 10 millió alkalommal az APEH valamely szolgáltatását). Az azonosítást nem igénylő szolgáltatások közül a leglátogatottabb a hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye.

Az azonosítást igénylő elektronikus szolgáltatások igénybevételét biztosító ügyfélkapunak jelenleg már több mint 527 ezer regisztrált felhasználója van, ez a szám jelenleg is folyamatosan naponta körülbelül 1000 fővel nő.

A Kormányzati Portálon keresztül, az ügyfélkapu igénybevételével érhető el többek között az EU által kiválasztott azon 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás is, amely a nemzeti közigazgatási ügyintézés több mint háromnegyedét fedi le. Ezek közül a legjelentősebbek: az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, valamint az okmányirodai szolgáltatások, és a cégeljáráshoz kapcsolódó ügyintézések. 2007 január 1-től a munkaviszony létesítésének és megszűnésének bejelentése, 2007 április 17-től az ONYF éves összesített munkáltatói bevallása is e rendszeren keresztül történik. Folyamatban vannak azok a fejlesztések, amelynek eredményeként a VPOP többféle jövedéki adófajtával és általános forgalmi adó visszaigényléssel kapcsolatos eljárásai is a rendszer igénybevételével lesznek intézhetőek várhatóan 2007. augusztustól.

2007. január 1-től a Központi Rendszeren keresztül teljesíti elektronikusan valamennyi foglalkoztató (mintegy 1 millió adóalany) a havonkénti adatszolgáltatáson alapuló adó- és járulékbevallását. E nagy tömegű elektronikus adatszolgáltatás fogadásának biztosítása érdekében 2006-ban jelentős logikai és kapacitásbővítések valósultak meg, amelyek révén az Ügyfélkapu és a Kormányzati Portál az igényeket teljesíteni tudja. A kapacitások bővítésével párhuzamosan történt a Ket. rendelkezéseinek megfelelő, az ügyfelek és hatóságok, a hatóságok és ügyfelek, valamint a hatóságok egymás közötti elektronikus üzeneteinek fogadását szolgáló rendszer megvalósítása. A Központi Rendszer biztosítja a különböző ügyfél és hatóság közötti kétirányú, igény esetén titkosított üzenetek, mozgatását, fogadását, biztonságos (csak a feladó és a címzett számára hozzáférhető, megfelelő adatbiztonságot garantáló) ideiglenes tárolását, a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő kellékekkel ellátott visszaigazolását, az üzenetek címzetthez való eljuttatását megvalósító szolgáltatás igénybevételét, valamint az ehhez szükséges ügyfélkapcsolati rendszer működtetését.

Az ügyfélkapus ügyfél-azonosítás első alkalmazása az adó- és okmányirodai ügyintézés volt, de folyamatosan nő az egyéb elintézhető ügyek kínálata. 2006-ban már lehetőség volt elektronikusan benyújtani a felvételi jelentkezést és az OEP, ONYF számos szolgáltatása is elérhető. Megkezdődött az önkormányzatok csatlakozása az ügyfélkapuhoz, biztosítva ezáltal a helyi szintű ügyekben a kérelmek, adatszolgáltatások elektronizált befogadását. Jelenleg már 17 önkormányzat csatlakozott az ügyfélkapu szolgáltatási rendszeréhez, és további mintegy 60 önkormányzattal kezdődtek meg a csatlakozás feltételeit tisztázó egyeztetések.

Az elektronikus úton elérhető szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a Kormányprogram azon célkitűzésének megvalósításához, mely szerint „javul a közszolgáltatások minősége és színvonala, nő az állampolgárok elégedettsége; csökkennek a ma még meglévő különbségek a szolgáltatáshoz való hozzáférésben"

A lakosságnak a közigazgatással kapcsolatos kérdésire választ adó, a 189-es kék hívószámon, valamint sms-ben, faxon és interneten is elérhető Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) 2006. május 1. óta több, mint 1,5 millió hívást fogadott. Bevezetésre került az ügyféltájékoztatással összefüggő elégedettségmérési rendszer.

A KÜK működési tapasztalatai figyelembe vételével megkezdődött a közigazgatási ügyfélszolgálatok rendszerének, az egységes kormányzati ügyfélszolgálati központok koncepciójának kidolgozása, amelynek segítségével új szemlélettel vizsgálható és modellezhető az ügyfél és az intézmény-rendszerek közötti kapcsolat, illetve új minőségi szint érhető el az ügyfelek kiszolgálásában.

A köztisztviselői állomány informatikai kultúrája emelése keretén belül 2006 tavaszán a kormányzati főtisztviselők és főtisztek részére kialakításra került egy zárt felhasználású intranet és egy elektronikus oktatási keretrendszer. A projekt eredményeként megvalósult e kör egységes kezelése és aktuális információkkal való ellátása.

Az elektronikus szolgáltatások társadalmi megismertetése céljából az EKK közreműködésével kialakításra került egy speciális oktatási tematika, amelyet az idén a SZTAKI E-Közigazgatási Módszertani Központjában szervezett keretek között oktatnak.

Új Magyarország Fejlesztési Terv
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP)

Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések tervezése során jelentős mértékben kívánunk támaszkodni az EU által biztosított forrásokra. Ennek érdekében a MeH EKK a Közigazgatási Reform Programok Irányító hatósága koordinációja mellett, a közigazgatási, illetve a társadalmi partnerek széleskörű bevonásával, a szintén a MeH EKK keretein belül készülő „E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia és Programterv" legfőbb stratégiai irányaira is tekintettel 2006. őszére elkészítette az EKOP társadalmi vitára bocsátott változatát.

A 2007-2008. években, az EKOP, valamint az akcióterv elfogadását követően indítani tervezett kiemelt projektek már előrehaladott előkészítettségi állapotban rendelkezésre állnak, jelenlegek ezeknek a szakértői szintű egyeztetése zajlik.

A szakértői egyeztetések, illetve a társadalmi partnerség lezárását, valamint az EKOP-nak az EU Bizottság általi elfogadását követően az EKOP akcióterve várhatóan júliusban kerülhet a Kormány elé. A fenti forgatókönyv teljesülése esetén a tervek szerint az EKOP első konstrukcióinak indítására 2007. augusztusában sor kerülhet.

Nemzetközi Tevékenység

Az elektronikus közszolgáltatások kialakítása terén az EU irányelveit és útmutatásait követjük. Az elfogadás előtt álló E-közigazgatási informatikai stratégia 2007-2010 jelentős mértékben épít az EU által elfogadott i2010 Akcióprogramra, valamint az IDABC programra, amely az Európai Bizottság pán-európai e-kormányzati szolgáltatások programját foglalja magába.

A nemzetközi irányvonalak, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismerése és átvétele érdekében folyamatosan részt veszünk a pán-európai e-kormányzati szolgáltatások kialakítását és fejlesztését irányító és felügyelő EU bizottság, a PEGSCO, valamint az IDABC program több albizottságának munkájában.

Az EKG-n keresztül csatlakozunk az EU intézményrendszerének elérését biztosító TESTA hálózathoz. 2006-ban az EU a tagállamokkal együtt aktívan részt vettünk a Nyílt Dokumentum Formátumra vonatkozó ajánlás kidolgozásában, amelynek célja, hogy irányt mutasson a közigazgatásban az elektronikus dokumentumcserére és az elektronikus dokumentumok archiválására.

Az IDABC program keretei között kb. 80 különböző közérdekű projekt működik/működött. Ezek koordinációja jellemzően az Európai Bizottság más Főigazgatóságaihoz tartoznak, de az összehangolt döntéseket igénylő kérdésekben az IDABC program bizottságai, annak tagállami résztvevői is befolyásolják. Magyarország - számos, jelenleg passzív projekt mellett - 12 projektben vesz részt aktívan, amelyek az állatjárványügyi, a menedékjogi, a turisztikai, a közegészségügyi, foglalkoztatási, növényegészségügyi, mezőgazdasági számviteli, árvízi előrejelzési, export-import engedély-kezelési, és tanulási lehetőségeket bemutató rendszerekhez kapcsolódnak.

A költséges e-közigazgatási fejlesztések miatt kiemelten fontos célkitűzés, hogy a közigazgatási szervek ismerjék meg a legjobb nemzetközi és hazai gyakorlatokat, innovatív ötleteket. A 2006-tól működő Bevált Gyakorlatok Műhelye (BGYM) a hazai elektronikus kormányzathoz kapcsolódó informatikai fejlesztések menedzselését látja el. Elősegíti az e-kormányzat és az e-közigazgatás területén fellelhető nemzetközi és hazai „legjobb gyakorlatok" azonosítását és elterjesztését, illetve az „egymástól tanulás" képességének fejlesztését. Ezen túl abban is segítséget nyújt, hogy elkerülhetőkké váljanak a párhuzamos fejlesztések. Javítja a közigazgatási szolgáltatások minőségét, növeli az állampolgárok elégedettségét, továbbá hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a közigazgatás, mind az állam működését.

A 2007-es év folyamán a BGYM működési körét kiterjesztettük a helyi önkormányzatokra is. Így a központi kormányzati szervek számára kialakított rendszerből a helyi önkormányzatok is profitálhatnak: működő gyakorlatokat ismerhetnek meg egymástól. Célunk, hogy a BGYM adatbázisa folyamatosan növekedjen. Emellett gondot fordítunk a felhasználók tájékoztatására, a legjobb gyakorlatok terjesztésére is.

Az elektronikus közigazgatási rendszerek biztonsága

A kritikus infrastruktúra védelme tárgyában - összefüggésben a terror fenyegetettség elleni védekezéssel - a munka Kormányzati Koordinációs Bizottsági szinten megkezdődött. A kormányzati IT szinten rendelkezünk az internet hálózat vonatkozásában CERT (Computer Emergency Responses Team) ügyelettel, amely kapcsolatban áll a nemzetközi CERT központokkal. Rendelkezünk frissen szerzett nemzetközi akkreditációkkal: EU CERT közösség, EU Kormányzati szervek tagsága, és a FIRST (világ CERT szervezet). E folyamatok elismerésként az ENISA (European Network Information Security Agency) igazgatósági tanácsában újabb 2,5 évvel meghosszabbították a magyar alelnök megbízatását, így az EU döntéselőkészítési eljárásban magas szinten tudunk képviseletet biztosítani. Ennek eredményeképpen az ENISA szervezet útján a magyar szakértők kijutása lehetővé vált az EU-s intézményekbe, testületekbe.

Eredmények nemzetközi tükörben

Magyarország e-közigazgatási, e-kormányzati fejlődése vonatkozásában az elmúlt évben mind az ENSZ, mind az OECD, mind az EU felmérései jelentős előrelépésről számoltak be.

Az ENSZ 2006. évi „e-kormányzati felkészültség" felmérése alapján a világon a 27. helyen állunk - 6 helyet léptünk előre az előző évhez képest. Ez a legjelentősebb előrelépés az összes vizsgált országot tekintve, és ezt a jelentés is külön kiemeli.

Az EU évente végzett felmérése alapján az elektronikus közszolgáltatások biztosítása terén az eredményünk a 2005. évi 40%-ról 2006-ra 81%-ra nőtt. Ezzel a sereghajtók közül a középmezőnybe kerültünk (a 23. helyről a 14-re), meghaladva az EU átlagot. A teljes mértékben online elérhető szolgáltatások körében eredményünk 50%, ezzel a 16. helyen állunk

Az OECD 2001-ben indított e-kormányzati programja keretében 2005. ősszel indult a hazánk e-kormányzati helyzetét felmérő nagyszabású projekt, amelynek végterméke a 2006 végén elkészült, és előzetes változatban OECD dokumentumként 2007. januárban angol nyelven publikálásra került az „OECD e-Government Studies Hungary" című nemzetközi kiadvány. Régiónkban elsőként készült ilyen tanulmány, amelynek megállapításait 2006. decemberében ismertettük a felmérésben részt vett közigazgatási és szakmai szervezetekkel. A könyv végleges változata 2007. májusában jelent meg angol és francia nyelven, a magyar fordítás és publikálás a nyár folyamán várható.

Módosítva: 2007. október 24.

Forrás: Elektronikuskormányzat-központ