EKK Informatikai Államtitkárság - E-közigazgatás és infokommunikáció

Az e-kormányzat és az e-közigazgatás jövőképe és a megvalósítás technológiai alapjai (Archív)

Plenáris ülés

8.00-9.00 Regisztráció

9.00-9.10 Köszöntő - Szlankó János elnök, MATISZ

9.10-9.40 Jelenlegi helyzet, jövőkép, célok - Baja Ferenc politikai államtitkár, kormánymegbízott, Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ

9.40-10.10 A közigazgatás jövője az NFT II-ben - Pajna Sándor helyettes államtitkár, Informatikai és Hírközlési Minisztérium

10.10-10.25 Kávészünet

10.25-11.00 Az információs közmű - Fekete János informatikus, MATISZ

11.00-12.00 Webes szolgáltatásorientált rendszerek tervezése, integrációja - Levendovszky Tihamér adjunktus, BME Automatizálási és Alkalmazott Informatika Tanszék

12.00-13.00 Ebéd

Szekcióülések

13.00-15.00

S1 Az elektronikus identitás és azonosítás problémái

S3 EAI - Alkalmazás-integráció

S5 Kommunikáció a közműben és a partnerekkel

15.00-15.15 Kávészünet

15.15-17.15

S2 Tervezés és modellezés EA alapokon

S4 EAI - Alkalmazás-integráció a gyakorlatban

S6 Kommunikáció a közművel

17.15- Konferencia zárszó - Mlinarics József ügyvezető elnök, MATISZ

RÉSZLETES PROGRAM

Plenáris ülés

8.00 - 9.00 Regisztráció

9.00 Köszöntő

Szlankó János elnök, MATISZ

Mi is a célja a konferenciának? Szeretnénk a konferencia résztvevőit, az információs társadalom stratégiai tervezőit, a közigazgatási és az informatikai szakma képviselőit megismertetni a hazai e-kormányzati feladatok ellátáshoz szükséges legújabb technológiai irányzatokkal, elvekkel, lehetőségekkel. Szeretnénk felkelteni az igényt az új megoldásokra, technológiákra, hogy a közigazgatás felkészülhessen ezek fogadására, utat mutatni a szakmának, hogy nekik milyen igények kiszolgálására kell felkészülniük. Ismertetjük a legújabb technológiai irányokat, hogyan lehet megtervezni, modellezni és részenként úgy megvalósítani az e-kormányzati, közigazgatási feladatokat kiszolgáló információs közművet, hogy a végén egységes integrált szolgáltatási rendszerré álljon össze, illetve hogyan kell a közműhöz csatlakozó szolgáltatásokat tervezni és megvalósítani az új technológiákkal. Végül foglakozik a konferencia az új technológiák, új szolgáltatások oktatási kérdéseivel, a hatékony e-Learning technikákkal és a felhasználókat segítő oktatási segédanyagokkal.

9.10 Jelenlegi helyzet, jövőkép, célok

Baja Ferenc politikai államtitkár, kormánymegbízott, Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ

Az előadás rövid összefoglalót ad a jelen helyzetig vezető útról, a stratégiáról, az elektronikus kormányzati gerinchálózatról, annak szolgáltatásairól, az ügyfél tájékoztató központról és az ügyfélkapuról. A már megvalósult fejlesztések a központi elektronikus szolgáltató rendszerben, az üzenet alapú ügyintézés lehetőségei. A Kormányzati Portál továbbfejlesztése, az összkormányzati feladatok az elektronikus ügyintézésben és a kormányzati kommunikációban.

9.40 A közigazgatás jövője az NFT II-ben

Pajna Sándor helyettes államtitkár, Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Az előadás áttekintést ad az e-közigazgatás helyzetére, kihívásaira, lehetséges válaszokra:

- Az európai és a magyar közigazgatás jellemzőinek bemutatása

- Az e-közigazgatás felépítése az Európai Unióban

- Magyar e-közigazgatás sajátosságok és tapasztalatok az NFT I alapján

- Szabályozási modell

- Javaslatok az e-közigazgatás és közszolgáltatások fejlesztésére az NFT II-ben, prioritások, komplex program javaslatok

10.10 Kávészünet

10.25 Az információs közmű

Fekete János informatikus, MATISZ

Az információs közmű modell ismertetése, alapelvek, a központi elektronikus szolgáltató rendszer - mint közmű modell - globális ismertetése. Az információs közmű kialakításának kritériumai, tervezett architektúrája, és technológiai alapelvei.

11.00 Webes szolgáltatásorientált rendszerek tervezése, integrációja

Levendovszky Tihamér adjunktus, BME Automatizálási és Alkalmazott Informatika Tanszék

Az előadás áttekintő bevezetést nyújt a webes rendszerek tervezési, modellezési és integrációs kérdéseibe. A főbb témakörök az alábbiak:

- Szolgáltatásorientált architektúrák alapkoncepciója

- Nagy- és kisfelbontású alrendszerek

- Rétegelt architektúrák

- Rendszerintegráció webszolgáltatásokon keresztül

- Bevezetés az UML-2 modellezési nyelvbe

- Szakterület-specifikus modellezőnyelvek és az UML-2

12.00 Ebéd

Szekcióülések

S1 - Az elektronikus identitás és azonosítási problémái

a) Azonosítás, letagadhatatlanság és bizalmasság az elektronikus ügyintézésben

Vanczák József ügyvezető, Microsec Kft.

Az előadás azt részletezi, hogy a címben felsorolt fogalmak milyen szerepet kapnak az elektronikus ügyintézésben, illetve a hozzájuk kapcsolódó technikai megoldásoknak milyen korlátai vannak.

b) Digitális azonosságkezelés - Identity Management SOA környezetben

Fábián Péter konzultáns, Sun Microsystems Kft.

- Digitális azonosságkezelés - a probléma gyökerei

- Identity grid koncepció - a problémák összefüggései

- Az Identity Management környezet összetevői - címtárak, access technológiák, provisioning

- Összefüggések egyéb integrációs technológiákkal - SOA vonatkozások

- Identity Management problémák a szervezetek, vállalatok határain túl - Liberty

- Mit hoz a jövő? A fejlődés irányai, lehetőségei a digitális azonosságkezelésben

c) A hatékony személyazonosság-kezelés az informatikai rendszerek biztonságának alapja

Hargitai Zsolt technikai igazgató, Novell Magyarország Kft.

Az előadás áttekinti a személyazonosság-kezelés területének legfontosabb technológiáit, fejlődési trendjeit. Kitérünk a címtárak és metacímtárak szerepére, az erős hitelesítés és az egypontos bejelentkezés megvalósításának lehetőségeire. Az előadás során bemutatjuk, hogy ezek a technológiák hogyan valósíthatók meg a webes szolgáltatások esetén és kitérünk a terület legfontosabb kezdeményezéseire, pl. a Liberty projektre és a SAML-ra.

d) Korszerű identitás felügyelet elosztott SOA környezetekben

Kocsis Zsolt termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft.

Identitás menedzsment megoldások: szerepkör alapú vagy igény alapú megközelítés. Access Management: egyszeres bejelentkezés Kliens/Szerver és Web alkalmazás környezetekben. Federated Identity Management szerepe SOA esetén.

15.00 - 15.15 Kávészünet

S2 - Tervezés és modellezés EA alapokon

a) Szervezeti architektúra modellezés, egy, az államigazgatásban is felhasználható módszer

Sándor Gábor ügyvezető igazgató, Inventix Kft.

Mit takar a vállalati architektúra (Enterprise Architecture, EA) kifejezés? Mi a célja?

- Szolgáltatási tevékenység és technológia összehangolása

- Technológiai szigetek felszámolása

- Minőségjavítás, hatékonyságnövelés

- Aktív változás menedzsment, szimuláció

Miért fontos?

- Komplex információk (tevékenység, adatok, technológia) egy helyen

- A szükséges információ testreszabott megjelenítése minden szinten

- A modell maga az alkalmazás

Hogyan készítsük el?

- Keretrendszerek (Framework) és módszertanok

- Zachmann, DoDAF, TOGAF (The Open Group)

- Az Open Group által kidolgozott alkalmazás-fejlesztési módszertanról (ADM)

Kormányzati felhasználás az USA-ban

b) BPMN - üzleti folyamat modellezés

Bezák Gergely konzultáns, Inventix Kft.

- Az üzleti folyamatok modellezése és a változások

- A Business Process Modeling Notation (BPMN) bemutatása (példákon keresztül)

- Jelölésrendszer minden felhasználó számára

- Üzleti folyamatból végrehajtható program

- Üzleti folyamatok szimulálása (Mi lenne ha ??)

- A BPMN és az UML kapcsolata

c) A BPEL nyelv, mint az üzleti folyamat modellezés egyik eszköze

Molnár Balázs vezető tanácsadó, Oracle Magyarország Kft.

A SOA egyik meghatározó feladata a szolgáltatások és az emberi teendők folyamatok mentén történő összekapcsolása. Ha az összekapcsolást egy folyamatmenedzsment eszközzel végezzük el, akkor a folyamatok jól dokumentált, átlátható és az üzleti igényekhez könnyen és gyorsan alkalmazkodó módon működhetnek. A folyamatok leírására használt nyelvek közül egyre inkább kiemelkedik a BPEL (Business Process Engineering Language), mely ipari, gyártófüggetlen szabvány erre a feladatra, jól illeszkedik a többi korszerű modellező, illetve szolgáltatás szabványhoz, implementációs módszertanhoz. Annak ellenére, hogy egy nagyon új és korszerű szabványról van szó, a meglévő rendszerek folyamatokba integrálása is megoldott. Számos szállító implementált már BPEL alapú modellező és futtató eszközöket. Az előadás az eszközök mentén mutatja be a BPEL nyelv elveit, tulajdonságait, a modellező és futtató eszközök működését.

d) Tervezés és modellezés EA alapokon

Várkonyi László SWIT architect, IBM Magyarországi Kft.

A SOA folyamatainak megvalósítása: a tervezéstől a megvalósításon át a felügyeletig

- Modellezés/szimuláció/felügyelet: mérhető üzleti folyamatok a SOA-ban?

- Ügymenet támogatás, workflow-k és a modellezés viszonya

- Szolgáltatás központúság - miért szükséges a folyamatokhoz

S3 - EAI - Alkalmazás-integráció

a) Webes szolgáltatások kialakítása nyílt forráskódú technológiák felhasználásával

Hargitai Zsolt technikai igazgató, Novell Magyarország Kft.

Napjainkban a nyílt forráskódú szoftverek dinamikus fejlődése és gyors terjedése figyelhető meg az informatika számos területén és ezek a technológiák fejlesztő, valamint futtató környezetként is egyre jelentősebb szerepet játszanak. Az előadás bemutatja, hogy milyen szempontok alapján célszerű választani nyílt forráskódú megoldásokat üzletileg kritikus rendszerek futtatásához. Webes fejlesztéseink hatékonyabbá tételéhez is számos nyílt forráskódú projekt közül választhatunk. Az előadás során áttekintjük a leggyakrabban használt megoldásokat.

b) SOA alkalmazása

Ertner Péter stratégiai igazgató, Alerant Zrt.

- A SOA alapfogalmai, szolgáltatás menedzsment fogalma, szolgáltatás buszok és regiszterek miért fontosak

- A szolgáltatás orientált architektúra mint IT stratégia, milyen változásokat indukál a projektek menedzsmentjében és a fejlesztési módszerekben, technológiákban

- A SOA bevezetésének lépései, hogyan lehet a legkisebb traumával bevezetni akár igen nagy szervezetekben

- Konkrét esettanulmányok

c) Alkalmazás-integráció szolgáltatás-orientált alapokon

Török Tamás szoftver kompetencia csoportvezető, Sun Microsystems Kft.

- Az integráció lényege, a megoldandó feladatok

- Az integrációs technológiák evolúciója napjainkig

- Miről szól a szolgáltatás alapú megközelítés

- Szolgáltatás-orientált integrációs architektúra komponensei - több mint szerviz busz

- Egyéb technológiák az architektúra teljessé tételéhez

- SOA implementációk a gyakorlatban (példák, esettanulmányok)

d) Nagy rendelkezésre állású rendszerek - SLA mérés, valós idejű monitorozás

Nyikes Tamás szoftver üzletágvezető, Haisystems Kft.

- HAI-SLA megoldáscsomag elemei

- SLA rendszer alapjai, valós idejű monitorozás eszközei

- Horizontális monitorozás, logelemzés

- Esettanulmány - MOL monitorozási projekt tapasztalatai

15.00 - 15.15 Kávészünet

S4 - EAI - Alkalmazás-integráció a gyakorlatban

a) A Web Services és a SOA technológia biztonságtechnikai kérdései

Molnár Balázs vezető tanácsadó, Oracle Magyarország Kft.

A webszolgáltatások biztonságos üzemeltetése sok mindenben hasonlít, ám néhány dologban eltér a ?hagyományos" IT biztonsági megoldásoktól. Éppúgy, mint minden IT rendszerben, itt is szükség van a felhasználók és jogosultságaik nyilvántartására, azonosságuk ellenőrzésére és ezeknek megfelelően a hozzáférések szabályozására, méghozzá szabványos módon, lehetőleg kihasználva a meglévő adottságokat, pl.: címtárak, belépési pontok stb. A webszolgáltatások komponens jellegéből adódóan azonban olyan feladatokkal is szembesülnünk kell, melyeket a korábbi hálózati, szoftver infrastrukturális, illetve alkalmazásszintű biztonsági rendszerek nem képesek megoldani. Ilyen például az egymást hívó webszolgáltatások láncának végponttól végpontig történő felhasználói azonosítása, az üzenetek bizonyos részeinek titkosítása úgy, hogy a többi rész transzparens maradjon, vagy a szolgáltatások között forgalmazott üzenetek integritását védő digitális aláírás megvalósítása. Ezekre a problémákra a webszolgáltatás szabvány, illetve a szabványt implementáló szoftver-infrastruktúra ad megfelelő választ.

b) Egy valódi több éves alkalmazás-integrációs projekt sikertörténete és lehetséges buktatói

Kis György informatikai vezérigazgató helyettes, Fornax Rt.

- Alapfeltételezés, amiből minden integrációs projekt indul

- Mindentől független, egyedi módszertan, amelyhez feltétlen ragaszkodni kell a siker érdekében

- Feladat bemutatása, amely megvalósításra került EAI eszközökkel

- Megoldás főbb lépései és a hozzájuk vezető út

- Egymásnak ellentmondó szempontrendszerek és azok súlyozása az egyes döntések meghozatalánál

- Szállítói politikai és kiválasztási szempontok (pl. külső vagy belső fejlesztés?)

- A felhasználók és az informatika együttműködése, mint a projekt kulcskérdése

- A PROJEKT VÉGEREDMÉNYE

c) Alkalmazás-integráció a gyakorlatban

Bartha Tamás termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft.

Az információ-integráció gyakorlati problémái és megoldásai

- Tartalomkezelés és integrált információforrások szerepe az alkalmazás-integrációban

- Egységes vállalati dokumentumkezelés és integráció viszonya

d) Üzleti stratégiák és intézmények modellezése ágens alapú technológiával

Pedone Gianfranco informatikai mérnök, MTA SZTAKI

Az információs rendszerekben a hatalmas mennyiségű információ áramlása ahhoz vezetett, hogy a szervezeteknek egyre nagyobb szükségük lett olyan intelligens informatikai eszközök támogatására, melyek az üzleti modellen belül döntési képességgel rendelkeznek. Az ágens alapú technológiában kiemelkedők azok a jellegzetességek, melyek megfelelnek ezeknek az igényeknek. Ez alapján lehetőségünk van arra, hogy bevezessük egy rendszer modellezésébe azokat a viselkedési elemeket, melyek jellemzőek egy komplex és multi-actor közösségre. Az üzleti és az intézményi tartományok a multi-ágens rendszerek használatával nagy előnyökhöz juthatnak: bevezethetünk új, a nyitott elektronikus piacoknak megfelelő üzleti stratégiákat és létrehozhatunk olyan előfeltételeket, melyekkel modellezhetjük az elektronikus intézményeket. Az előadás során bemutatjuk a következő témákat:

- Ágens számítási paradigma

- Viselkedési modellezés szemantikája

- Multi-ágens rendszerek

- Lehetséges elektronikus intézményi modellek

- Az üzleti felfogás átadása az ágenseknek

- Fejlesztési módszertanok és eszközök

- Új 4E-s üzleti modellek

S5 - Kommunikáció a közműben és a partnerekkel

a) Kommunikáció a közműben

Géczy Viktor termékmenedzser, IBM Magyarországi Kft.

A kommunikációs infrastruktúrák evolúciója

- Üzenet alapú kommunikáció előnyei, architekturális megvalósítása

- MQ Series-re (WebSphere MQ) épülő megoldások és infrastruktúrák

- A SOA integrációs gerince: ESB (Enterprise Service Bus) és a WebSphere MQ kapcsolata

b) Az alkalmazás-integráció szintjei és alkalmazott technológiák

Csönge Balázs vezető szoftver fejlesztő, Fornax Rt.

- Az integrációs szintek áttekintése

- Egységes üzenetszabvány, mint szükséges kiindulási elem

- Kommunikációs réteg megvalósítása MQ Series-szel

- Routing és konverzió

- A Publish/Subscribe fogalma és alkalmazásának lehetőségei

- Folyamatvezérlés és e kapcsán alkalmazandó eszközök

c) Az e-kormányzat oktatási vonatkozásai

Pataki György ügyvezető, Krea Kft.

Az előadás eszközöket, technikákat mutat be, amellyel a nagyszámú érintett (ügyfél, ügyintéző, döntéshozó, fejlesztő, menedzser, stb.) különböző szinteken gyorsan és hatékonyan kiképezhető az informatika adta elektronikus szolgáltatások használatára.

d) e-Learning a közigazgatási szektor megújulásának szolgálatában

Kaszai Pál e-Learning szakértő, SAP Hungary Kft.

A közigazgatási szektorban az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak a szolgáltatások minőségének javítására, hatékonyság növelésére, alapvetően IKT megoldások alkalmazásával. Az IKT alkalmazások közül is kiemelkedik az e-Learning megoldások innovatív felhasználása, ennek demonstrálására két konkrét projekt (Innovatív Oktatástámogató Rendszer; OM tudásmenedzsment rendszer) is példaként szolgálhat.

15.00 - 15.15 Kávészünet

S6 - Kommunikáció a közművel

a) Hiteles kézi aláírás az elektronikus ügyintézésben

Lengyel Csaba fejlesztési igazgató, ProfiTrade 90 Kft.

Napjainkban folyamatosan nő az igény az elektronikus ügyintézésre. Nagyon sokszor azonban szükség van az ügyfél hiteles kézi aláírásának használatára, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette eddig az ilyen ügyek elektronikus kezelését. Előadásunkban egy olyan szabadalmaztatott módszert és folyamatot mutatunk be, amely maximális biztonság mellett, mind informatikai, jogi, mind pedig írásszakértői szempontból is elfogadott módon biztosítja a kézi aláírások elektronikus úton történő rögzítését, alkalmazását és ellenőrzését mobil eszközök segítségével. A módszer a korábbi hasonló megoldásokkal szemben egyértelműen garantálja, hogy az egyes aláírások hitelesen kötődjenek a dokumentumokhoz, azokat sem hamisítani, sem más dokumentumra áthelyezni nem lehet.

b) Kormányzati közmű szolgáltatásai a minisztériumok szemszögéből

Győrffy László projektvezető, WIT-SYS Consulting Zrt.

- Illeszkedés a közmű architektúrájába, kommunikációs és folyamatkezelési technológiák ismertetése (XML, WSDL, UDDI, SOAP)

- Kommunikációs végpontok létesítése (e-mail, SOAP, JMS)

- Hivatal felkészítése adatfogadásra, a hivatal elektronikus formanyomtatványainak

fogadása a közmű felől (elektronikusan aláírt, időbélyegzett)

- Hivatal felkészítése adatvagyonának szigorúan ellenőrzött megosztására

(pl. adatok szolgáltatása más intézmény által lefolytatott eljáráshoz

Szolgáltatási megoldások készítésének módszerei, eszközei, jogosultsági rendszer alkalmazása

c) Intézményi rendszerek kapcsolódása a közműhöz

Füzessy Tamás üzletág igazgató, Freesoft Nyrt.

- Közigazgatási működés alapvető tartalomkezelési technológiái, melyeknek kapcsolódnia kell a közműhöz

- E-ügyintézési front-end, és irat/ügykezelési back-end alkalmazásokhoz kapcsolódó közmű funkciók

- Egy lehetséges "Hivatalkapu" szolgáltatás leírása (a közmű alkalmazás-csatlakozó szolgáltatása)

- Partner-, irat- és ügyinformációk cseréje a hivatalok között a közműn keresztül

17.15 Konferencia zárszó

Mlinarics József ügyvezető elnök, MATIS

Módosítva: 2007. október 19.

Forrás: Elektronikuskormányzat-központ